A gazdasági világválságnak a Közép- és Kelet-Európai térségre gyakorolt hatásáról és a törvényhozó testületeknek a válságkezelésben betöltött szerepéről tanácskoztak augusztus 23-25. között Bécsben, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Lettország, Románia, Szerbia és Ukrajna parlamentjeinek küldöttségei, valamint a Nemzetközi Valutaalap vezető tisztségviselői. Az osztrák fővárosban, a Joint Vienna Institut által szervezett háromnapos szeminárium szerdán ért véget. A rendezvényen részt vevő romániai delegáció tagja volt Gyerkó László szenátor.

A Regionális szeminárium a pénzügyi válság feltörekvő Európára gyakorolt hatásáról valamint a jogalkotók szerepéről címmel zajló rendezvény célja javítani a térség parlamentjeinek és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek megítélését a térség országaiban.

Hétfő délelőtt Eduard Hochreiter, a JVI igazgatója üdvözölte a konferencia résztvevőit és mutatta be az általa vezetett intézményt, majd Michaela Schrader, az IMF Külkapcsolati főosztályának munkatársa tekintette át az IMF megbízatását, stratégiáját és a válságra adott válaszát. Elhangzott, hogy 2008-tól, a világgazdasági válságot követően futnak a nemzetközi pénzintézet legnagyobb hitelprogramjai. Mint mondták, az IMF három fontos küldetést teljesít a finanszírozott országoknak: felügyeletet lát el, finanszíroz és javaslatokat tesz a monetáris politikát és a kormányrendszerek kérdésében.

- Többször is hangsúlyozták a parlamentek szerepét a válságkezelési folyamatban, ugyanis törvények segítségével lehet hatékony intézkedéseket foganatosítani, életbe léptetni különböző gazdasági, pénzügyi és költségvetési döntéseket - vázolta az elhangzottakat Gyerkó László.

A résztvevők video-telekonferencián értékelték az IMF által Európa válság sújtotta országaiban támogatott programokat, James Roaf, az IMF Stratégiai, Politikai és Értékelési Igazgatóságának vezetője részvételével.

- Az IMF vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy a válság 2008 januárjában kezdődött a Lehmann Brothers bank csődjével, okai pedig a rossz monetaris politika, a rossz hitelkonstrukciók alkalmazása és a pénzügyi szektor rugalmatlansága - közölte Gyerkó László, megjegyezve, hogy az Európai Unióban az ún. eurozóna 16 országát sújtotta eddig a legnagyobb mértékben a válság.

A szenátor hangsúlyozta: "az IMF előre jelezte a várható gondokat, nyomatékolva, hogy az inflációt 2% alatt kell tartani, de senki nem vette figyelembe figyelmeztetésüket".

Mint mondta, a nemzetközi pénzintézet hajlandó finanszírozással segíteni a válság sújtotta országokat, de ezek után csak a makrogazdasági mutatók alakulása, a gazdaságélénkítő intézkedések, a monetáris politika, a bruttó hazai termék (GDP) és a költségvetési mérleg alakulása érdekli, vigyázva, hogy ezek a mutatók az általuk megszabott értékhatárok között maradjanak.

- Románia költségvetési hiányát 9%-ról 6,5%-ra kell mérsékelni, másképp nem folyósítják a kölcsön következő részletét - mondta Gyerkó László, hozzáfűzve: tudatában vannak annak, hogy a megszorító intézkedések meghozatalát vállalniuk kell a kormányoknak és a parlamenteknek, még akkor is, ha azok negatív hatással lesznek a lakosság életszínvonalára. Meggyőződésük, hogy más kiút nincs - fűzte hozzá.

Kedden Lettország, Bosznia-Hercegovina, Magyarország esettanulmányait ismertették és a beszélgetést folytatták a vizsgált országok törvényhozóival, valamint IMF-nek az illető országokban tevékenykedő képviselőivel.

- A térség országai közül Magyarországnak volt a legnagyobb költségvetési tartozása 2008-ban - ismertette az esettanulmányban bemutatottakat Gyerkó László -, eddig 12,2 milliárd euro hitelhez folyamodtak, de a következő 3,4 milliárdos részletre már nem tartanak igényt, noha az október 5-ig lehívható.

Mint mondta, a nemzetközi pénzintézmény pozitívan értékelte, hogy a magyar bankrendszert nem sújtotta a válság, növekedett a GDP, jó az együttműködés a jegybank és a kormány között. A munkanélküliségi ráta 10%-ra, az infláció 4,7%-ra és a költségvetési hiány 3,8%-ra való letornázása az év végéig elérendő cél. Az IMF-nek azonban fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy finanszírozás nélkül megvalósíthatók ezek a célok - jegyezte meg a szenátor, aki az elhangzottakból arra következtetett, hogy a térség országaiban most érezhető a szocialista kormányzások által hozott döntések hatása: a túlburjánzó bürokrácia.

- Mindezen változtatni kell, még akkor is, ha az fájdalmas az állampolgárokra nézve - hangsúlyozta a szenátor -, de a gazdasági egyensúlyt másképp nem lehet megteremteni.

Kiemelte: politikai konszenzusra van szükség, de, sajnos, ez a térség országainak többségében nincs meg. Még most sem hiszik el a pártok, hogy a tizenkettedik órában vagyunk, bizonyára megvárják, míg Görögország sorsára jutunk - jegyezte meg.

Szerdán Szerbia, Románia és Ukrajna esettanulmányát ismertették. Románia kapcsán elhangzott, hogy rossz volt a jegybank bankpolitikája, ugyanis túl nagy volt a tartalékráta, ami által arra kényszerítették a kereskedelmi bankokat, hogy feltétel nélküli hiteleket folyósítsanak, ezek jelentős hányada pedig jelenleg nem behajtható. Megjegyezték azt is, hogy rohamosan nőttek a közszférában a bérek, valamint a nyugdíjak, anélkül, hogy ez utóbbiak esetében érvényesült volna a hozzájárulás elve.

- Az IMF ígéretet kapott a kilenc legnagyobb tőkéjű külföldi banktól, hogy nem csökkentik a letétek összegét a március végi mérlegben szereplő összegek alá - közölte a szenátor -, magyarán: nem viszik ki a pénzt az országból.

Mint mondta, a költségvetési deficit 2010-ben 6,8 milliárd értékű lesz, 2011-ben 4,4% kellene legyen. Elhangzott az is, hogy a parlament el kell fogadja az egységes bérezésre vonatkozó törvényt, módosítania kell a pénzügyi törvénykönyvet és vérge kell hajtania a nyugdíjreformot.

- Gond, hogy a meglévő állami cégeknél az állam nem viselkedik részvényesként, így ezeket mielőbb privatizálni kellene - mondta, példaként a CFR Marfa céget említve. Végül megjegyezte, hogy az IMF értékelése szerint Romániában a makrogazdasági mutatók kedvezően alakulnak.

- A szeminárium hatékony volt - vonta le a következtetést Gyerkó László szenátor - segített a jelenlévő törvényhozóknak megérteni az IMF politikáját, döntéseinek alapját. Ezen kívül folyamatos kapcsolattartás alakult ki a bukaresti IMF-iroda munkatársai és a parlament tagjai között, ez utóbbiak betekintést nyerve az IMF döntéseinek okaira és következményeire - fűzte hozzá.

Mint mondta, többször felmerült a kérdés, miszerint az érintett országok parlamentjeit kis mértékben tájékoztatták a megszorító intézkedésekről, mire többnyire az a válasz érkezett, hogy az IMF a végrehajtó hatalommal folytat tárgyalásokat, nem a törvényhozókkal.

- A régió országai valamennyien egy hajóban úsznak - jegyezte meg a szenátor - sok a hasonlatosság a problémák okai és következményei, no meg az alkalmazott megszorító intézkedések között.

Hozzáfűzte: mindez az elmúlt évek, évtizedek rossz stratégiájának, döntéseinek eredménye.

- Hatékonyak csak akkor lehetünk, ha tanulunk egymás hibáiból, tájékoztatjuk a lakosságot döntéseink súlyosságáról, várható eredményeiről - hangsúlyozta Gyerkó László szenátor. - Tudatában kell legyünk annak, hogy szükségesek a megszorító intézkedések, amennyiben fenntartható fejlődést akarunk elérni.